Az cikk forrását a http://www.origo.hu/auto/20080703-utolagos-xenonlampa-kek-led-a-hatosagot-legfeljebb-az-utobbi.html hivatkozásra kattintva tekintheti meg.

további:

http://www.origo.hu/auto/20080703-utolagos-xenonlampa-kek-led-a-hatosagot-legfeljebb-az-utobbi.html?pIdx=1


A "drága volt" vagy a "prémium kocsi" jelzők szinonimája lehetett régebben a "xenon van benne" kifejezés. Ma már nem ez a helyzet: "kínai xenon" olcsón hódít, de nem felel meg az előírásoknak, amelyek - fordítási hiba miatt - néhol ellenkeznek az irányadó európai szabályzással. Az utólag beépített xenon nem nagyon érdekli a hatóságot, de a kék LED-re lecsapnak. Tájékozódtunk a témában.

A nappali fényhez jobban hasonlít, és erősebben világít a xenon fényszóró. Az utólagos rendszereknél viszont hiányzik a magasságállító és a fényszórómosó.

A xenonlámpa ívkisüléses rendszer, amelynél elektromos kisülés hozza létre és tartja fenn a xenongáz ívfényét. Tehát nem hagyományos izzószál adja a fényt, hanem a "körte" kigömbölyödő közepében keletkező ív. A xenonizzó előnye, hogy fényereje és élettartama többszörösen felülmúlja a halogénét. Gyári kiépítésben hozzátartozik az automatikus magasságállítás és a fényszórótisztító berendezés. Előbbi nagy terhelésnél, fékezéskor, gyorsításkor, bukkanón áthaladva kiegyenlíti a kocsi mozgásából adódó billenéseket, hogy a felemelkedő xenonfénykéve ne vakítsa el a szembejövőt, motorja a másodperc tizedrésze alatt reagál a szenzorok jeleire. A mosó a koszt, a havat és a jeget távolítja el a buráról, megakadályozva a fény túlzott szóródását. A xenonvilágítás hátránya, hogy még mindig drága, a nagyobb, jobban felszerelt autókhoz jár, extraként súlyos százezrekért mérik. A magyar piacon körülnézve jellemzően 250 ezer forint körüli összegért lehet rendelni új autóhoz, de találtunk 178 ezer forintért is gyári beépítésű xenont. A minden elemet tartalmazó rendszert természetesen használt autónkba is beszerezhetjük, ha egyébként gyártanak hozzá, de ennek ára ugyanannyi lesz, mintha a futószalagról ezzel jött volna le a jármű.

Ha az új kocsihoz drága opció a xenon, vagy nem akarjuk használt autónk értékének jelentős hányadát komplett készletre költeni, jöhet az utólagos xenonszett (High Intensity Discharge) beszerzése. Akár húszezer forintért is kapható, amelyhez hozzáadódik a néhány ezer forintos beszerelési és beállítási költség, és az esetlegesen cserélendő izzó darabonkénti minimum 7-8 ezres ára. A távol-keleti termékről csak annyit tudtunk kezdetben, hogy olcsó. Az utólagos xenonnal foglalkozó cég szakembere viszont kevés olyan autótípust tud mondani, amelybe még nem rakott xenont. Ezért kerestük fel a Xenon Izzót kérdéseinkkel, és így sikerült rendet vágni az ismeretek laza halmazában.

A felhasználó oldaláról közelítünk. Egy ismerős a múlt év szeptemberében határozta el magát utólagos xenon-szett beépíttetésére. A beszerzést és a beszerelést az a kis műhely végezte, ahol tulajunk autóját, az 1996-os Saab 9000-t szervizelteti. A művelet egyéni jellegét a trafók elhelyezése adta: a hűtő előtti merevítőre, műanyagbilinccsel fogatták fel mindkettőt. Akkori áron szereléssel együtt 40 ezer forintba került ez a lépés. A többihez hasonlóan ez is távol-keleti termék, két év garanciával. A kocsi gazdája azért határozta el, hogy beszerzi a xenont, mert a koros autó világítóképességét már nem tartotta megfelelőnek. Alapvetően az zavarta, hogy a szembejövők fénye mellett saját kocsija fényereje már nem volt elegendő, így a nagyobb fényű xenontól elsősorban azt várta, hogy ő jobban fog látni. Ez teljesült, tehát most elégedett. Előfordul, hogy rávillantanak, mert azt hiszik, távolságival megy. Fényszóróállítója kézi, viszont a biztonságfelelős Saab beszerelte a másik kiegészítőt, amikor legyártotta a szóban forgó autót: ugyanis gyárilag törlőlapátos fényszórótisztítóval szerelték fel. Ezt tudják még nagy számban például a Volvók és a 2107-es Ladák.

Tudnivalók a xenonos világításról

Kompatibilitás. Az ívkisüléshez szükséges 25 ezer voltot a transzformátor hozza létre az autó 12 voltos rendszerét használva, a nagyfeszültségű kábeleken keresztül. A xenon-fejeket foglalatok szerint csoportosítják, tehát a H1, H4 és H7 izzók helyére illeszthetők. Vannak szokatlan kialakítások, de minden autófoglalathoz létezik gyári minőségű, fókuszhelyesen illeszthető darab, tehát nem kell gányolni. Az egyetlen elvégzendő átalakítás a lámpa hátsó falának átfúrása: akkora lyukat fúrnak, amekkorába a lámpa gumitömítése illeszkedik, kiküszöbölve a beázást, bepárásodást.

Fényerő. A xenon fényereje a halogénizzóénak mintegy nyolcszorosa. Mivel a xenonizzó világítópontja ugyanott van, akár foncsoros, akár vetítőlencsés fényszóróban használják, elvileg nem vakíthat, ha jól szerelték be. A helytelen, pontatlan beszerelés veszélyes, mert éget. Maga körül ugyan nem termel hőt, tehát a burát meg lehet fogni, éppen csak langyos, viszont az ív éget, ha valamihez hozzáér az izzó.

Színhőmérséklet. A fehér fény különböző színű fények keveréke. A különféle forrású fények nem azonos arányban tartalmazzák a fehér fény összetevőit, tehát színük is különbözik egymástól. Az emberi szem bizonyos határok között alkalmazkodik az adott fény színéhez, így a kisebb mértékű eltéréseket nem érzékeli. A komponensek eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet, egysége a kelvin, jele K. A napfény színhőmérséklete 5500 K, a műfényé 3200. A K-szám növekedésével a fény vörös összetevői csökkennek, kék összetevői nőnek. A nagyobb kelvines izzók egyre kékebbek, ugyanakkor fényerejük fokozatosan csökken. Tehát ez a szám nem közvetlenül jelöli a fényerőt, de utal rá.

Szín. A xenonizzók 4300 K-től indulnak, ez tisztán fehér. 2002 óta ilyen van a gyári xenonos autókban, előtte 4300-as és 6000-es volt, ami kicsit kékebb. Gyakorlatilag ezek felelnek meg a közlekedésben, mert 8000-től felfelé inkább optikai és show-célokra használhatók az izzók. A xenonok közt ezek a magas K-számúak gyengék, még ha a halogénekénél erősebb is a fényük.

Vakítás. Abban az egyetlen pillanatban például, amikor megemelkedik az autó orra, belevillan a szembe. A beszerelő szakember úgy véli, a gyári szintszabályzó sem tesz csodát. Ha csinálnának egy olyan tesztet, ahol egy gyári xenonos és egy utólagosan, jól beépített égővel rendelkező autót vizsgálnának, mondjuk egy gidres-gödrös, bukkanós úton, nem lenne számottevő különbség köztük, ugyanis nincs az a gyári szintszabályozó készülék, amelyik a magyar út egyenetlenségeit követni tudná, nem képes olyan gyorsan reagálni. Sőt, a szakember szerint a fényszórómosó is fölösleges dolog, mert csak maszatol, amikor a koszos üvegre ráviszi a mosófolyadékot. Amelyik ér valamit, az a törlőlapáttal ellátott tisztító, az el is távolítja a koszt. A spriccelős fajta torzítja a xenon vetítési képét azzal, hogy egy folyadékréteget képez a felületen.

A vakítás kérdésében tamáskodunk. Szubjektív tapasztalat alapján a szembejövő utólagos xenonok jó része bántja a szemet. Ez lehet ugyan beállítási probléma eredménye, és tény, hogy nem egy halogén is vakít. Mégis, inkább kancsalítson egy olyan, mint egy rosszul beállított xenon. Nekünk a xenon egy príma vetítőlencsés, elegáns fényszórót jelent, szintállítóval és tisztítóberendezéssel. A tíz-tizenöt éves bordázott bura alatt megbúvó xenon nem fér össze azzal a precíziós csúcstechnológiával, amely mögött több éves fejlesztések vannak. Véleményünk szerint a xenon komplett rendszer. A halogénizzó helyére tett xenonizzó használja ugyan, de nem képes maradéktalanul magához illeszteni a fényszórót, hiszen az máshoz készült.

Bixenon. Ezt is lehet utólagosan beszereltetni, ekkor nemcsak a tompított, hanem a távolsági is xenonra cserélődik. A külön tompított és távolsági izzó xenonosítása esetén két "single xenon" készletet kell behelyezni. De például a H4-es helyére beépíthető bixenon izzóban két izzószál van, amelyben egy mágnesrelé hatására vált helyzetet és fókuszpontot az ív. Ugyanazon izzó foglalja magába a reflektort is. Ez kb. tíz-tizenkétezer forinttal drágább, mint az egyes készlet.

Beszerelés. A xenonszettet mechanikailag nem nehéz beépíteni. De vannak apróbb fogások, bonyolultabb trükkök, amiket ismerni kell. Például bejön egy izzófigyelővel ellátott Mercedes. Ennél az 55 wattos izzó helyére rakott 35 wattos xenon miatt hibát jelez a komputer, hiszen a halogén nem fogyaszthat ennyit. Ebben az esetben a komolyabb készlet képes 55 wattot mutatni a számítógépnek, hogy az ne jelezzen, vagy egy kondenzátor pillanatnyilag megtartja azt a fogyasztást, amíg ellen nem tart a trafó. Az izzófoglalatokból is van 15-20 féle, amelyeknek megvan a xenon-adaptere. Egyedül a G-Astra az, amelynek a gyári foglalatát szokták faragni a műhelyben.

Mutációk. Léteznek izzók, amelyek xenon- és kriptongáz keverékével töltöttek. Majdnem tökéletesen utánozzák a xenon színét, de a halogénizzók fényerejét csak 20-50 százalékkal múlják fölül. Ezek arra is jók, hogy a tompított xenonja mellé a távolságiba is ugyanolyan fényű kerüljön a halogén helyére. Az egyéb helyen világító "tuning-izzókat", ha nem igényes látványt nyújtanak, nem sokra becsüli a szakember: "Mivel szabálytalanok, meg szokták büntetni a használóikat, legalábbis akiket ismerek, azok így jártak. Szerintem megkülönböztető jelzésnek számít, bár nem tudom pontosan. Ráadásul zavaró lehet. Mondjuk egy LED-es ködlámpa nem szabálytalan, csak éppen nincs nagy fényereje, még nem tart ott a technika, tehát semmi előnye nincs a halogénizzóval szemben. A mi saját fénymérőnkkel próbálgattuk az izzókat: 2-300 lument (a fényáram mértékegysége - a szerk.) mértünk a LED-nél, 360-370-et a halogénnél, és 3000-et a xenonnál."

Gyermekkoromban lenyűgözött az a célratörő egyszerűség, amivel az amerikai filmekben a zsaruk értelmezték a törvényesség fogalmát. A bajkeverő idegent azzal rendezték le, hogy "itt én vagyok a Törvény", és már csattant is a bilincs vagy a pofon. Nem kell a vadnyugati pisztolyhősökre gondolni, elég megnézni a Rambót vagy a Konvojt, hogy kapjunk némi ízelítőt a szabályok betartatásából. "Hé, ember, mi az a kékes a fényszóródban? Na, megfordulni, kezeket magasba, és semmi okoskodás!" Nagyjából így intéznék el a dolgot a kisvárosi sheriffek, aztán a puskatussal szétvernék a teljes lámpatestet, és az autós egy szót sem szólhatna. De nálunk persze nem így megy, szerencsére. Ráadásul itt mindenki mindent tud - forgalmazó, rendőr, műszaki vizsgaállomás -, csak nem ugyanúgy. Ezért csak az álláspontokat és a magunk értelmezését tudjuk közölni.

Aki utólagos xenont vesz, már valamennyire tájékozódott, vagyis tudja, hogy van valamiféle korlátozás ezen a téren. Tehát a vásárláskor megkérdezi: "Ezért nem büntet a rendőr véletlenül?" "Nem" - mondja magabiztosan a forgalmazó. Ahogy már említettük, dinamikus magasságállító és fényszórómosó volna szükséges, de a szabály megkerülhető.

A KRESZ ilyen szempontból nem mérvadó. A műszaki előírásokat a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza, pontosabban a 37-71. paragrafusokat felölelő része. A rendelet nagyon hosszú, de az gyorsan kideríthető belőle, hogy a távolsági, a tompított és a ködlámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki. Ettől ugyan a kékes színű xenon még nem lett kék, hiszen a legelterjedtebb fajta izzó K-száma a napfényéhez közelít, tehát alkalmazható. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az 5500 K-es szám az átlagos, derült idős napfényre értendő, viszont a napszakok, a földrajzi hely és az időjárási viszonyok függvényében többezres eltérést mutathat. Így bizonyítsa be valaki, hogy a tízezer kelvines kék izzó nem fehér, ha egyszer a fehér napfény is produkálhatja ezt az értéket! A xenonos szakértő tud olyan eljárásról, amelyet megszüntettek, mert a szabálysértő bebizonyította, hogy az a kék a fehér tartományba esik.

Csakhogy a rendeletben a paragrafusok után következnek a kiegészítések. Mindjárt az 1. számú melléklet, amely előírja, hogy minden tekintetben meg kell felelni a Magyar Köztársaság által elfogadott ENSZ-EGB (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) előírásainak, a 2. számú melléklet pedig felsorolja azokat a bizonyos elfogadott előírásokat. Ezek közül a xenon esetében figyelembe kell venni a 48-as (Gépjárművek világító és fényjelző berendezéseinek beépítése), a 45-ös (Fényszórótisztító) és a 98-as (Gázkisülésű izzólámpás fényszórók) számú előírásokat, ráadásként át lehet bogarászni a 99-est (Gázkisülésű izzólámpa) is. Nézzük sorban, mit olvastunk ki mi az egészből.

Az utólagos xenonkészletek gyártható és beépíthető eszközök, a kérdés a kötelező kiegészítő berendezések körül forog. Alapként a 98-as előírja: "a fényszórókat úgy gyártsák, hogy alkalmas gázkisülő fényforrással, kápráztatás nélkül, megfelelő megvilágítást adjanak tompított fénnyel és jó megvilágítást távolsági fénnyel" (6.1.1.), és "a fényszóró tompított fénye által okozott zavarást (vakítás, káprázás) ellenőrizni kell" (7. pont). Lábjegyzetbe odabiggyesztették: "ez a követelmény ajánlás tárgya lesz a hatóságok felé". Ki ellenőrizzen, mit, hogyan?

Konkrétan fogalmaz a 48-as, amikor a tompított fény beállítási határértékeit közli (6.2.6.1.), és itt van az első, kézzel fogható mondat: "olyan esetben, amikor a fényszóróhoz szintkiegyenlítő készülék szükséges a 6.2.6.1.1. és 6.2.6.1.2. bekezdések követelményeinek teljesítéséhez, ez a készülék automatikus legyen". Ez világos, tehát ha a xenonnal az előírt magasságba akarunk világítani, akkor azt automatikus szintállítóval kell szabályoznunk.

És a mosóberendezés? 48-as előírás, 6.2.9. pont: "Olyan objektív fényárammal rendelkező fényforrással ellátott tompított fényű fényszórót, amely nem haladja meg a 2000 lument, csak a 45. számú Előírás szerinti fényszórótisztító készülékkel együtt szerelhetnek fel." Logikusan a nagy fényerejű lámpához kellene tisztító, nem? Itt mégis a 2000 lumen alatti fényforrásra írják elő. A megoldást a szöveg angol nyelvű változata adja, amely a 2000 lument meghaladó ("which exceeds 2000 lumen") eszközre írja elő ugyanazt. Ki fordította ezt? Valószínűleg az illetékesek is értetlenkedtek, mert valaki belecsempészett egy mondatot, ami sem az angol, sem a francia szövegváltozatban nincs benne: "Gáztöltésű fényforrással rendelkező tompított fényszórót csak fényszórótisztító készülékkel párosítva használhatnak a 45. számú Előírás szerint." Mintha csak nekünk tették volna oda, ügybuzgóságból. Hiszen ezt kerestük! Képzeljük el a szakfordítást olvasó magyar közhivatalnokot, amint felfortyan: "Gyerekek, mi ez a sok hadova a lumenekről? Írjátok már oda, hogy xenont csak így, és kész!" Lehet, hogy másképp történt, de a lényeg: kell fényszórótisztító, amelynek minden tulajdonságát a 45. írja elő.

Ezek után mi lesz, ha meglátja a rendőr? Dr. Komáromi Endre ezredes, közlekedésrendészeti főosztályvezető műszaki előírásokkal kapcsolatban szintén a KöHÉM rendeletre hivatkozik: az ezeket megszegők ellen indítanak eljárást. Nem túl könnyen, ugyanis a rendőr feltehetően nem kezd ellenőrizgetni, ha eleve nagy kocsiról van szó, mondván, abban biztosan gyári xenon van. Pedig nem: a borsos árú extráért a prémium kocsiknál sem fizetnek magától értetődően. A xenonos cégnek volt nem egy olyan ügyfele, aki a vadonatúj német luxusautójába tizedáron szereltetett utólagos készletet - természetesen kiegészítő berendezések nélkül. Ha a rendőr nem kezdi firtatni ezek meglétét, csak az izzóból nem is tudja megmondani, gyári-e a beszerelés vagy sem - mondjuk a mosóberendezés hiánya közelről elég szembetűnő... Egy kiskategóriájú vagy régebbi autó már nagyobb feltűnést kelthet kékes fénnyel, hiszen a xenon ezeknél nem annyira elterjedt extra, régen pedig nem is létezett. Ugyanakkor sokat elárul Komáromi ezredes azon megállapítása, hogy a baleseti és intézkedési statisztikák alapján az utólagosan beszerelt, vagy jóváhagyási jellel el nem látott xenon-világítóberendezésekkel kapcsolatos probléma gyakorlatilag nem létezik. Tehát nem nézik a dolgot, a mosót, a szintállítót, semmit.

Lecsapnak a kék LED-ekre

Mindenki egyöntetű véleményen volt a különféle színes fénytrükkök tekintetében: küszöbfény, világító szelepsapka, neonfény a kocsi alól, kék LED-ek elöl-hátul, piros fényszóróizzó, jobbra-balra cikázó zöld izzósor elöl, lila üvegű ködlámpa, feketére festett hátsó bura - ezek nem szabályosak, és a rendőr megállít, büntet, leszedet. Nálunk nem is látni olyan sokat ezekből, bezzeg az amerikaiaknál más a helyzet. A xenonosokkal ellentétben a kéklő-zöldellő fényekkel csinosított autókat látva majdnem biztos, hogy a rendőr eljárást kezdeményez.

Összesítve, értelmezésünk szerint az utólagos xenonosoknak nincs sok félnivalójuk, ám a kék LED-eseket megbüntetik. A gyakorlatban ez hogyan néz ki? Betű szerint, ha a KöHÉM rendelettől eltérő világítóberendezést szereltek fel a járműre, és azt működtetik, a cselekmény a jármű engedély nélküli átalakításának minősül, és kimeríti a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértését (218/1999. Kormányrendelet, 53. paragrafus). Ez harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. BM rendelet 84. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja alapján ("ha a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították") a rendőr a jármű forgalmi engedélyét a helyszínen elveszi, és az elkövető ellen szabálysértési feljelentést tesz. A feljelentés nyomán a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes kirendeltsége a járművet soron kívüli műszaki vizsgára küldheti - és bizonyára küldi is.

Megkérdeztük, mi történik, ha egy rosszul beszerelt xenon-izzó elvakítja a szembejövőt, aki balesetet okoz. Komáromi ezredes közölte, hogy a helyszínelés során, amennyiben felmerül, ezt a tényezőt is vizsgálják, de ilyen okból bekövetkezett balesetről nem tudnak. A Magyar Autóklub állásfoglalása kiemeli, hogy külön jogszabály nem rendelkezik a kérdésben. Szakemberük viszont konkrétan fogalmaz: "Kizárólag a típusbizonyítványban megadott világítóberendezések fogadhatóak el. A műszaki vizsgán az ettől eltérő általában megbukik. A dörzsöltebbek a vizsgára visszateszik az eredeti halogén izzókat. Kizárólag E-jellel ellátott, színtelen fehér vagy kadmiumsárga fénykibocsátású izzó használható. Minden ettől eltérő szabálytalan, a közhiedelemmel ellentétben bármilyen kékes fényű izzó is tilos. Egyre több az ilyen jellegű átépítés; miután nincs leszabályozva, az esetek többségében még szereléstechnikailag sem elfogadhatóak. Általában az izzó a méretei miatt nincs a lámpatest fókuszpontjában, és vakít. Beszerelés után sokan panaszkodnak, nem látnak megfelelően, a fényszóró-állítástól várják a megoldást, és nem óhajtják elfogadni a problémát, hiszen 40-50 ezer forintot kiadtak a készletért. Városi használatban egyébként sem sokkal ad jobb megvilágítást, mint a hagyományos halogén, mivel az erőteljes fénytörések miatt elveszik a többletteljesítmény. Azon kívül a nem gyári alkatrészek és beszerelés nem viseli el a gyakori ki-bekapcsolást. 

A ködfényszórókat a típusbizonyítványban meghatározott helyre és darabszámban kell felszerelni. Ha ez nincs, általános elv, hogy a tompított vonalánál magasabbra nem világíthat, és kettő lehet belőlük. Nagyon sok az elektromosan átkötött ködlámpa, ma divat így közlekedni, de ez is szabálytalan." Ezután bementem egy Autóklub állomásra, ahol "csak úgy" megkérdeztem, tetethetek-e gond nélkül xenont az autómba. Elég érzékenyek a problémára, mert egy szaki legalább tíz percet foglalkozott velem, és mindent elmondott arról, miért nem jó ez a megoldás. Nem győzködött, de a tapasztalata az volt, hogy nehezen beállítható, és a fénye nagyon szét fog szóródni. Nem lehet a fejlesztéseket csak így megkerülni, mert az eredmény nem lesz olyan, mint egy komplett készletnél, ami persze nagyon drága. Végül inkább a nagyobb fényerejű halogént javasolta...

Úgy tűnik, hiába az előírások, mégis minden ködös, zavaros, akár a rosszul beállított fényszóró. Aki utólagos xenont szereltet be, nagy baja nem lesz belőle. Aki pedig dühös, mert vakítják, vigasztalódjon azzal, hogy egy másik utólagos xenonos majd az őt vakítót fogja vakítani, és így tovább.